Magyarországon a panellakások száma közel 780.000, így nem meglepő, hogy rengeteg kutyatartó is van köztük. Sokan közülük azonban nincsenek tisztában azzal, hogy milyen igényeik vannak a kutyusoknak a panelban. Milyen problémákkal kell megküzdenie annak a kutyatartónak, aki kertes házból költözik a panelba?

Szobatiszta kutyusunk a kertes házban hozzászokhatott, hogy dolgát kint végzi el vagy a szabadban, az elzárt udvaron lakott, így bármikor kedvére tölthette idejét és dolgát. Ez a panelba költözéssel nagymértékben megváltozik és ezt a változást kell kutyusunkkal elfogadtatni. 

Az aktív dolgozók számára nagy kihívás, hogy a kutya szinte egész napját bezárva töltve, hogyan tudja szükségleteit elvégezni. Aki teljes munkaidőben dolgozik az utazással együtt legalább kilenc órát van távol otthonától. Ha a család összes tagja ilyen ütemterv szerint él, akkor nagyon nehéz megoldani a kutyasétáltatást. A költözéssel egyidőben nagyon kevesen gondolják úgy, hogy megválnak szeretett háziállatuktól, hiszen ahol igazán szeretik a kutyát, ez a lehetőség fel sem merül.

Tudnunk kell, hogy a kutyának legalább háromszor szüksége van a sétára. Próbáld meg beosztani az idődet úgy, hogy még munkába indulás előtt egy 15-20 perces sétát tudjatok tenni, ugyanennyi idő kell akkor is, amikor hazaérkezel a munkából. Ezen kívül az esti kimozdulás lehet kicsit hosszabb időtartamú. Szervezzétek meg a családban, hogy mindig más vigye le a kutyát, osszátok be a feladatot. Szerencsés esetben már vannak akkora gyerekek, hogy egyedül is levigyék az állatot, vagy a veletek élő nagyszülők egyike vállalja a feladatot naponta egyszer legalább.

Ha úgy látjátok, hogy a kutyus számára nem elegendő a háromszori lemenetel, akkor próbáljátok meg kutyaalomra szoktatni. Helyezzétek az ajtó mellé az almot, vagy a fürdőszobába. Szintén jó megoldás lehet a kutyapelenka használata, mely beszívja a nedvességet. További lehetőség a műfüves alom, amely segít az átállásban, hiszen állaga hasonló a kertben megszokott fűhöz. Bár a jól nevelt kutyus akár 12 órát is kibír, azonban ez embertelenség, ne hagyjuk ennyire hosszú ideig az állatot szenvedni, legalább a felsorolt megoldások egyikét használjátok.

Az új helyet ugyanúgy meg kell szoknia a kis állatnak, mint nekünk. A furcsa zajok, az idegen hangok egy ideig biztosan zavarni fogják, ugatni fogni, esetleg nyüszít. Ez idővel megszűnik, hagyjunk neki elég időt a változások befogadására.

A lakásban tartott állatok esetében még nagyobb szükség van a higiéniára betartására. Időközönként kozmetikushoz kell vinni az állatot, vagy fürdetni, szőrét vágni. Talpait, hátsó felét mindig tisztítsuk meg séta után. Aki még most gondolkozik azon, hogy panel lakásába befogad egy kutyus, akkor célszerű olyan fajtát választani, amelyik nem túl nagytestű, kevesebb mozgásigénye van. 

Sokszor hallom, hogy a társasházak külön szabályozása szerint nem engedélyezik a kutyatartást. Ez egy nagy tévhit. Az általános együttélés szabályait betartva, mások zavarása nélkül nem lesz a többi lakóval gondunk. A szomszédok egészségét, nyugalmát és testi épségét figyelembe véve gondoskodjunk kutyánkról. A helyi önkormányzatok sajátos előírásai szerint kell kutyánkat közös területre vinni. Általában a póráz és a szájkosár viselése kötelező, bár ne minden településen. Egy ajánlás szerint a lakásokban egy nagyobb vagy két kisebb méretű kutya tartható. (és ezek szaporulata 3 hónapos korig) Természetesen a kötelező oltások,  a chip elhelyezése mindenképpen szükséges, ráadásul a gazdi számára is előnyös. Bár a társasházak saját házirendje szigoríthat ezeken a szabályokon, azonban aránytalanul nem tehetik ezt meg, bírósághoz fordulhatunk ez esetben.